MEGJELENT! Vermesser Levente ODAKINT ÉS IDEBENT

Erre a kötetnyi versre sokan, sok éve, türelmesen (én inkább türelmetlenül) vártunk, mert tudtuk, hogy Vermesser Levente költészete fehér mágia: derű és részvét különös keveréke.

Egy Isten háta mögötti skót szigeten vagyunk, a Bölcs Tengerészhez címzett fogadóban. Érezzük, hogy valami ólálkodik odakint. Idebent hárman ülnek az asztalnál. Egyikük maga George Orwell. Adódik a hátborzongató lehetőség, hogy az odakint ólálkodó talán nem más, mint a bennünk lakozó gonosz. De a sorok közt bujkál még valami: valami kiolvashatatlan, de az egész verset átható derűs bűbáj, ami azt súgja az olvasónak, hogy még nincs baj: idebent biztonságban van – akár még saját magától is.

Ezekben a versekben alkímia működik, néha még szó szerint is: egy másik varázsvers például azt meséli el, hogyan aranyozta be egy magyar olimpiai aranyérem 1972-ben egy jelképes, de nagyon is valódi és élő erdélyi utca lakóinak egy délutánját. Csupa humor és napfény, és mégis minden idők egyik legszebb és legkülönösebb magyarságverse.

Odakint és idebent*.* Vermesser Levent versei olyan varázskörök, amik odakint tartják a sötét erőket, a kétségbeesést és a keserűséget, idebent pedig otthont teremtenek.

Kemény István

Rövidesen a könyvesboltokban!